Azt mindenesetre tudjuk, hogy a szagingereket felfogó idegvégződések a felső orrkagylóban, egy kis területen helyezkednek el. Ez a terület, az úgynevezett szaglóhám idegvégződések és kicsiny szaglósejtek millióit sűríti magába. E sejtek mindegyikén legalább egy tucat csillószőr található, s az ezeket nedvesen tartó nyálka köti meg a szagérzetet kiváltó kémiai anyagokat. Mivel azonban a szaglóhám nehezen hozzáférhető, a kutatók csak üggyel-bajjal tudták tanulmányozni. Föltételezik, hogy amikor valamilyen szagérzetet keltő kémiai anyagot belélegzünk, az feloldódik a csillószőröken bevonatot képező nyálkarétegben, vagyis a szőröcskék ekkor voltaképp a kérdéses anyag oldatában fürdenek. E kémiai anyag hatására a csillók jeleket küldenek a szaglósejtekbe, amelyek azután a szaglóideg megfelelő idegrostjaiban folytatják útjukat az agy felé. A szaglási ingerületeket az agy rhinencephalon nevű része, a szaglókéreg fogadja, amely az emberben lényegesen fejletlenebb, mint az állatfajok többségénél. a tölgyfa eszencia segít annak felismerésében, hogy az lét nem mindössze egy nagy harc. A tölgyfa virágeszencia segítség lehet azoknak, akik mindig nagyon sokat szeretnek vállalni és nem ritkán a kimerültségig hajszolják magukat. Sok más virágeszenciát is megtalálsz webáruházunkban! Mai tudásunk szerint a kémiai anyagok receptoraiként működő szaglósejtek mind pontosan ugyanolyanok, és rejtély, hogy hogyan különböztethetik meg mégis szagok ezreit. A kutatók évszázadok folyamán összegyűlt megfigyelései azonban arra vallanak, hogy tulajdonképpen hat „elsődleges" szag létezik: az édes illat, a gyümölcsszag, a rothadás keltette bűz, a fűszerszag, az égett szag és a festék vagy terpentinszag. Ahhoz, hogy egy anyagnak szaga legyen, részecskéket kell a -levegőbe bocsátania. Az anyagok legkisebb kémiai alkotórészeit molekuláknak nevezzük, és a szaglósejtek föltehetően képesek felismerni a különböző molekulák alakját, s ezen az alapon különböztetik meg őket.
